A Klubrádió elleni kormányzati intézkedés is bekerült a Human Rights Watch 2021-es jelentésébe
14/01/2021 07:59
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A demokráciákban sorra jelenik meg az autokrata irány, a bevándorlókkal szembeni visszaélések, az egyenjogúságért vívott harc pedig kilátástalannak tűnik. Többek közt ez derül ki a Human Rights Watch 2021-es jelentéséből. A helyzetet a koronavírus-járvány súlyosbítja, amit az egyes kormányok, köztük a magyar is könyörtelenül kihasználnak. A járvány alkalmat adott a szabad, kormánnyal szemben kritikus hangot megütő sajtó, mint az Index szétverésére és a Klubrádió elhallgattatására tett újabb kísérletre is. Csernyánszky Judit lapszemléjében emellett foglalkozik azzal is, hogy miután az Orbán-kormány kiűzte a Közép-Európai Egyetemet Magyarországról, most a kínai Fudan Egyetem nyithat részleget hazánkban.
Magyarország elsőként fogad be kínai egyetemet az Európai Unióban – számol be a The Times, aminek a lap szerint az a magyarázata, hogy Orbán Viktor miniszterelnök még szorosabb kapcsolatot akar kiépíteni Pekinggel. A Sanghajban található Fudan Egyetem magyar részlegének létrehozása aggodalmat kelt, mivel Kína befolyása Közép-Kelet Európában egyre nagyobb.
A Kínai Kommunista Párt szigorú ideológiai kontroll alatt tartja országa felsőoktatási intézményeit, ezért felvetődik a kérdés, vajon mi állhat a magyarországi projekt mögött. Ugyanakkor száz körül jár az európai egyetemekre beköltöztetett Konfuciusz intézetek száma is. A múlt hónapban aláírt megállapodás szerint a magyar kormány több mint 800 millió forintot szán az új intézmény támogatására.
A 2024-ben megnyitni tervezett egyetemen közgazdaságot, nemzetközi kapcsolatokat, orvosi és műszaki tudományokat akarnak majd oktatni megközelítőleg hatezer diáknak. Kovács Zoltán államtitkár, a magyar kormány nemzetközi szóvivője szerint az oktatás színvonalát fogja emelni Magyarországon az intézmény, segíti a kínai befektetéseket hazánkban, aminek eredményeként Magyarország régiós tudásközponttá válik. A Fudan a felsőoktatási intézmények nemzetközi ranglistáján a 70. helyen áll. Hazánk ezzel a harmadik külföldi befogadó ország lesz a kínai egyetemek tekintetében az Egyesült Királyság (Oxfordshire) és Malajzia után.
Kínával mint külföldi politikai, gazdasági, vagy akár oktatási partnerrel kapcsolatban Európában és Észak-Amerikában is több –számos kormány által rendszeresen hangoztatott – aggodalom létezik. A problémás ügyek közé tartozik az európai 5G-s fejlesztésekre is pályázó kínai Huawei kezelése, piaci tevékenységének engedélyezése, illetve korlátozása. A kínai információs technológiai céget ugyanis főleg az Egyesült államok azzal vádolja, hogy termékeit úgy tervezi, hogy azok adatforgalmához jogtalan hozzáférhetőséget biztosítson a kínai kormány és a kínai népi felszabadító hadsereg számára. Amerikában ezért a kínai óriáscég tevékenységét nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik. Hasonlóan problémás a külföldön sokak által a kínai kormányzat gazdasági befolyásszerző projektjének tekintett „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezés fogadtatása, valamint ebbe a körbe tartozik a kínai oktatási intézmények külföldi terjeszkedésének megítélése is. Matura Tamás, a Budapest Corvinus Egyetem oktatója utóbbi kapcsán arról beszélt, Magyarországon szerinte befogadó politikai környezetet várja a kínai egyetemet.
A cikk megemlíti, Orbán korábban elűzte azt a CEU-t, amely Magyarország legjobb felsőoktatási intézménye volt, a magyar kormányfő folyamatos rágalmakat szórt az alapító Soros György fejére, és az ellene indított gyűlöletkampány az antiszemitizmus kérdését is felvetette. Ezenfelül ismeretes Orbán tanszabadságról vallott nézete, valamint félő, hogy a kínai egyetem is lehetőséget ad majd a nacionalista ideológiája terjesztésére. Michael Ignatieff, a Bécsbe üldözött CEU rektora ennek kapcsán azt nyilatkozta, Magyarországon egypártrendszer van, amelyik ellenőrzése alá vette az Akadémiát is, és most már a világ legkiterjedtebb autoriter rendszerével, a kínai kommunista állammal is szövetségre lépett.
Nem tudni, hogy került Magyarországra
Az osztrák Finanzen beszámol Müller Cecília országos tiszti főorvos bejelentése alapján arról, hogy hazánkban is kimutatták a koronavírus az eredetinél fertőzőbb mutációját. A cikkben hiányolják, hogy Müller nem közölte, honnan kerülhetett be a vírus Magyarországra.
A Human Rights Watch jelentésében tárgyalják a Klubrádió ellen hozott intézkedéseket is
A Human Rights Watch (HRW)kiadta 2021-es World Report-Nemzetközi jelentését az emberi jogok helyzetéről, aminek lényege: keserű a küzdelem az egyenjogúságért a világban, változatlanok a bevándorlókkal szembeni visszaélések, tendencia lett a demokráciák autokráciába süllyedése. A járvány pedig tetézte a bajt, amelynek gazdasági következményei súlyosbították a diszkriminációt és az ezzel járó kirekesztést.
Mi szerepel a Magyarországra vonatkozó fejezetben? A nemzetközi jogvédő szervezet jelentése szerint a járvány okozta helyzetet a kormány a jogállammal való visszaélésre használta fel, ami alkalmat adott a parlament ignorálására, de olyan rendeletek meghozatalára is, amelyeknek közük nem volt a koronavírushoz. Például az önkormányzati alapok korlátozására, a források megvonására. A kormány pedig szabad kezet kapott, így kontroll nélkül intézkedhet. Üdvözli a jelentés, hogy az Európai Unió is odafigyel most már a jogállami mechanizmusra.
A sajtószabadság fejezetben a HRW dokumentuma kiemeli, hogy a járványügyi sajtótájékoztatókon a kormánnyal kritikus média szinte kérdezési lehetőséget sem kapott. 134 esetben indítottak eljárást a járvánnyal kapcsolatos, a kormány szerint hamis hírek terjesztése miatt. Megemlíti az Index szétverését és ismerteti a Klubrádió kálváriáját is, miszerint a kormánypárt által kinevezett médiatanács nem hosszabbította meg a Klubrádió frekvenciaengedélyét 2021 februárjától, amit a testület azzal magyarázott, hogy a csatorna ismétlődően megszegte a médiatörvényt. A Klubrádió cáfolta az állítást.
Ír az elemzés a CEU-ról is, amelynek elüldözése európai uniós törvényekbe ütközött. A tanszabadság fejezetben azt is megállapítja, hogy gyakorlatilag a kormány felszámolta a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiáját. Az intézmény élére kinevezettek mind kormányközeli emberek, művészeti ismereteik pedig nem egy esetben korlátozottak.
Az egészségügyről egy adatot emeltek ki, azt, hogy a kórházakban megfertőződött Covid-betegek halálozási aránya 50 százalékos volt a nyáron. Ráadásul szeptemberben az EU tagállamai közül Magyarországon végezték el a harmadik legkevesebb tesztet. Megemlítik azt is, hogy az ENSZ rendkívüli jelentésére, amely a kórházi ágyak kétharmadának a felszabadítását bírálta, a magyar kormány úgy reagált, hogy „időpocsékolás volt az ENSZ részéről hamis állításokon alapuló támadást indítani Magyarország ellen. Az ENSZ álhírt terjesztett rólunk” – idézte a kormányt a Human Rights Watch 2021-es emberjogi jelentése.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.01.14., csütörtök 08:00
Riporter: Csernyánszky Judit
