Köszönjük, hogy támogatta a Klubrádiót legutóbbi túlélési gyakorlatán!
Másrészről

A győzelem generációja: Hogyan verte meg a fiatalság a NER-t

25/04/2026 17:52

| Szerző: Klubrádió

A Tisza elsöprő választási győzelmének kulcsa a fiatalokban rejlik - azokban, akik a NER-ben születtek és szocializálódtak, mégis ők fordultak szembe a leghatározottabban a rendszerrel. Erről beszélgetett a Másrészről legutóbbi adásában Rózsa Péter Oross Dániellel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával és Paár Ádám történész, politológussal, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatójával Rózsa Péter. A  műsorban azt elemezték, hogy a Fidesz inkonzisztens ifjúságpolitikája, a sikertelen fiatalítási kísérletek és Magyar Péter új típusú mozgalmi politizálása hogyan teremtett történelmi fordulatot április 12-én.

2026. április 23. Másrészről (2026. április 23., csütörtök 19:00)
50:14
00:00
Műsorvezetők: Rózsa Péter Szerkesztők: Somfai Péter
A 2026-os választáson megmutatkozott fiatal aktivitás minden korábbi mércét felülmúlt. Akik már a NER-ben születtek és nőttek fel, éppen ők hozták el a rendszer végét, mert a kétharmadot biztosan a fiataloknak köszönheti az ország. Oross Dániel szerint ez sokkal több volt puszta generációs lázadásnál: a Fidesz által kigondolt, koherensnek szánt, de valójában inkonzisztens szocializációs modell összeomlásáról van szó.

A Fidesz 16 éven át próbálta kontrollálni a fiatalok gondolkodását egyházi iskolákkal, nemzeti eszmerendszerrel, családpolitikai csomagokkal, ám Magyarország nyitott piacgazdaságként maradt, a fiatalokat a nyugat-európai minták, az Erasmus-programok, a közösségi média és a külföldi tapasztalatok sokkal erősebben formálták, mint a hivatalos propaganda. "Az a valóság, amiben éltek, és amiben élni szerettek volna, olyannyira eltávolodott egymástól, hogy a választás egy katartikus élménnyé vált, egyszerre engedte ki évek frusztrációját, fogalmazott Oross Dániel.

A Fidesz ifjúságpolitikája nemcsak összefüggéstelen, zavaros, ellentmondásos volt, hanem kudarcok sorozatából is állt. Novák Katalin lemondatása a családpolitika ikonikus alakjának elvesztését jelentette, éppen akkor, amikor ő lehetett volna a generációváltás kulcsszereplője. A kegyelmi botrány pedig ráégett arra a pártra, amely a gyermekvédelem nevében próbálta mozgósítani a társadalmat. Az anyagi ösztönzők - a 25 év akattiak személyi-jövedelelmadómentessége, a munkáshitel, a  lakástámogatások - sem működtek. A fiatalok emlékeztek a 2022 utáni hiperinflációra, és tudták, hogy az ígéretek könnyen elértéktelenedhetnek.

A generációváltás a Fideszen belül sem valósult meg. A fiatal politikusok korrupciós botrányokba keveredtek, a Fidelitásból kinőtt vezetők - mint Szijjártó Péter - már középkorúak lettek, és nem tudtak mintát adni. Ahol fiatalítás történt, ott olyan körzetekben tették, ahol amúgy sem volt esély a győzelemre, így az őszinteség helyett cinizmus benyomását keltette mindez a Fidesz részéről. 

Ezzel szemben Magyar Péter új típusú politikai szereplőként jelent meg. Sokkal fiatalosabban beszélt, mesterien használta a közösségi médiát, összetett üzeneteket fogalmazott meg, és ami talán a legfontosabb: közvetlen kapcsolatot épített ki a választókkal. Másfél éven át bejárta az ország legkisebb településeit, szelfizett fiatalokkal, vitába szállt velük, s ezt a közvetlen jelenlétet a digitális korban nőtt generáció kiemelt értéknek tekintette. A Tisza honlapja részvételi demokrácia elemeket tartalmazott: volt "szólj bele" platform, voltak vitaanyagok, önkéntes részvételi lehetőségek. Ennek nyomán több mint 2500 önkéntes választási megfigyelő jelentkezett, zömében fiatalok, akik hatékonyan meggátolták meg a választási visszaéléseket.

A Hősök terén rendezett "rendszerváltó buli" 150-200 ezres tömeget mozgatott meg. Ötven népszerű zenekar lépett fel - ez a Rock the Vote amerikai modellre emlékeztető kezdeményezés mérföldkő volt a magyar politikában, fogalmazta meg Oross Dániel. A szabadidős szféra, a kultúrafogyasztás szabadsága, amelyet évtizedekig képviselt a Sziget Fesztivál, fontosabbnak bizonyult az iskolaközpontú, centralizált szocializációs kísérleteknél.

Paár Ádám rámutatott: a fiatalok számára Orbán Viktor neve külföldön szégyen forrása lett. Portugália partjainál is ismerték, de nem pozitív kontextusban. A nyugat-európai és dél-európai országokban természetes az autoriter rendszerekkel szembeni éles elhatárolás, és ezt a mintát vették át a magyar fiatalok is. A Tisza reményt jelentett, hogy ledobhatják magukról a 16 éves terhet, és Magyarország ismét normális európai országgá válhat.

A választás fekete-fehér logikája - rendszerváltás vagy maradás - kiszorította a Kutyapártot, amely korábban fiatal szavazókat vonzott. A tét túl nagy volt ahhoz, hogy viccpártra szavazzanak. A 750 ezer emigráns közül sokan visszajöttek szavazni, mert felismerték: itt most lehetőség van a valódi változásra. Családi konfliktusok robbantak ki generációk között, de a fiatalok egységesen a változás mellett döntöttek.

A fiatalok posztmateriális értékeket képviselnek, hangzott el a beszélgetésben. A környezetvédelem, fenntarthatóság, jogállamiság fontosabb számukra az anyagi juttatásoknál. Európa-szerte - Nagy-Britanniától Baden-Württembergig - látható ez a trend. Magyarországon különösen fontos volt, hiszen az Alföldön a szárazság pusztít, az akkugyárak szennyezése kézzelfogható fenyegetést jelent a jövőre nézve.

A Tisza legnagyobb kihívása most az lesz, hogy megőrizze mozgalmi jellegét, ne váljon parancsuralmi pártstruktúrává, mint amilyen a Fidesz lett. Az ifjúsági mozgalmak történelmileg mindig ezzel a dilemmával küzdöttek: hogyan tartható fenn a közvetlen demokrácia az aktivizmus anélkül, miként lehet elkerülni, hogy az intézményesülés megölje a spontaneitást. A következő évek megmutatják, sikerül-e elkerülni ezt a csapdát, fogalmazták a műsor vendégei.